Gyermekeink mindennapi mozgása elengedhetetlen egészséges fejlődésükhöz. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos, minden lehetőséget megragadjunk a megfelelő mennyiségű mindennapi mozgás megteremtésére!

Akár rövid időre is, de mindenképp ki kell jutnunk a friss levegőre, minden nap!

Tudjuk jól, hogy mennyire fontos gyermekeinknek a mozgás, ha testi, idegrendszeri vagy pszichés fejlődésükről van szó. Sajnálatos módon a modern idők beszűkítették a mozgáslehetőség terét. 

Járjunk elő jó példával, keressük gyerekeinknek és magunknak is a mozgás lehetőségét!

Mozgásszegény életmód – az ördögi kör!

A mozgásszegény életmód gyermekeinknek motoros hátrányt okoz. Előfordulhat, hogy nem tudnak hátrafelé futni, bukfencezni vagy egyensúlyozni. Életkorukhoz képest nem elég erősek, kitartásuk nem megfelelő, hamar kifáradnak. Mivel nem kellően fittek, nem tudnak együtt játszani sportosabb társaikkal, így kimaradhatnak a közös játékok egy részéből is, ami szociális hátránnyal is járhat. Ha a mozgásszegény életmód még magas kalóriatartalmú étkezéssel párosul, könnyen túlsúlyhoz vezethet. Kész is az ördögi kör!

Ki kell hangsúlyoznunk a szülők és pedagógusok szerepét! Az aktív felnőttek közt felnövő gyerekek maguk is aktívak lesznek! A közös tevékenység erősíti a szülői, nevelői kapcsolatot is. Meghatározó kisgyerekeknél a család szerepe, hiszen legelső és legfontosabb példa a szülők, nagyszülők viselkedése, életszemlélete. Iskolába kerülve a pedagógusok példamutatása is kiemelt fontossággal bír.

Mozgáspiramissal a napi két óra mozgásért!

Jó időbeosztással a sok kicsi sokra megy elve alapján könnyedén elérhető a napi 2 óra mozgás. Sokat segíthet az kellő tevékenységek és időtartamok megtalálásában az aid infoszolgálat gyermekmozgás piramisa.[1]

A legalsó szinten a mindennapi mozgások állnak. Nem kell itt egyébre gondolni, mint lépcsőzésre, arra, hogy gyalog, rollerrel vagy biciklivel megyünk az iskolába, de ide tartozhat a házimunka is. Naponta 6×10-15 perc ilyen jellegű tevékenység már sokat jelent a rendszeres mozgás megalapozásában. Ezek a tevékenységek azok, amelyek nem terhelik meg a gyermekek szervezetét.

Középső szinten a szabadidős tevékenységek állnak. Lehet a helyszín az iskolai szünet, de a délutáni, kora esti időszak is. Kiemelkedő szerepe van a szabad játéknak, a szaladgálásnak, rohangálásnak, bújócskának és fogócskának. Ezek közepesen megterhelő mozgások, naponta 4×15 perc a szükséges időtartam.

A piramis csúcsán a sportos tevékenységek állnak. Iskolai vagy egyesületi sportolásra gondolunk itt, napi 2×15 perc időtartamban. Ez már komolyabb megterhelést jelent, izzadással és kifulladással.

Figyeljünk a mozgást akadályozó, blokkoló tevékenységekre is: A tévézés, számítógépes vagy konzolos játékok, a „kütyüzés” ma már a mindennapok része. Ajánlott azonban ezeket a tevékenységeket is keretek közt tartani. 12 éves kor alatt legfeljebb egy, 12 éves kor felett legfeljebb két óra naponta.

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy gyermekeinknek fontos a szabad játék mellett a rajzolás, az olvasás, de az unatkozás is!

Jó példával és közösen kialakított szabályokkal jól szervezett napirenddel sokat tehetünk gyermekeink egészségéért!

[1] Die aid-Bewegungspyramiede für Kinder http://www.arnoldschule.bobi.net/dokumente/aidtippsfuermehrbewegung.pdf