A figyelem és zavarai
„Vibrál ez a gyerek, nem tud megülni, néha meg azt sem tudja, hol van.” „Figyelj már ide!? A falnak beszélek?” „ Nem tudnál legalább egy pillanatra nyugton maradni?” „Tudom, hogy érdekesebbek a levelek a fákon, az iskolaudvaron, de nem zavar, hogy óra van?” „Nem hiszem el, hogy már megint nem tudod, hol van a sálad! Igen, kisfiam, a nyakadon!” Ismerősek (sajnos) – ezek a mondatok? Vagy legalábbis el tudjuk őket képzelni, igaz?
Figyelemzavaros? Lehet, hogy ADHD?
Mindennapi életünkben (az iskolát is beleértve) a figyelem hiánya mindig az érdeklődés hiányával jár kéz a kézben. Az iskolai érdeklődés hiánya előbb utóbb odafigyelés hiányához vezethet. Az iskola általános körülményei, például a túlmelegedett vagy hideg tantermek, a zajszennyezés, az óraszervezés stb. szintén hozzájárulhatnak a figyelem hiányához. Ezek a keretfeltételek általában kiküszöbölhetők, megváltoztathatók és így elősegíthető a figyelmesebb viselkedés. Ezen kívül vannak olyan gyerekek is, akik nem (csak) az iskolai körülmények miatt figyelmetlenek, hanem valamilyen figyelemzavar felelős a problémás viselkedésükért.
Fontos kiemelnünk, hogy a diagnózisok gyakran túl korán kerülnek megállapításra és az is előfordul, hogy nem szakember állapítja ezt meg! Az emberek temperamentumukban természetesen különböznek egymástól. Egyesek nyugodtak, mások inkább élénkek. Ezen felül ott van az ember azon tulajdonsága, hogy milyen módon, hogyan dolgozza fel az őt ért tapasztalatokat és milyen viselkedésminták birtokában van. Egy nagyon aktív gyerek egy csendes környezetben kiegyensúlyozottabbá és lazábbá válhat, azonban az élénk temperamentum összeadódhat egy nyugtalan, túl stimuláló környezetben, ahol a zavarok is felerősödhetnek, valószínűbbek.
A figyelemzavarral kapcsolatban több tudományos elnevezés is ismert. Ezek között elsősorban a diagnosztikai eljárás miatt vagy azért van különbség, mert az egyik a másik korábbi változata:
ADHD figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (Attention Deficit Hyperactivity Disorder) az egyik leggyakoribb neuropszichiátriai tünetegyüttes, amely gyermekkortól végigkíséri az érintettek életét. az ADHD 3 fő tünetet foglal magába: figyelemzavart, impulzivitást valamint hiperaktivitást. Ha mindhárom fő tünet jelentkezik, akkor kombinált típusú ADHD-ról beszélünk. Széleskörű neuropszichiátriai vizsgálat után a diagnózist orvos vagy pszichológus állapítja meg. Kialakulásának a jelenlegi kutatások alapján genetikai alapú okokat feltételez, de szóba kerülnek a terhesség és szülés alatti esetleges káros behatások is.
POS (PsychoOrganikus Szindróma) A pszicho-organikus szindrómát, mint szellemi gyengeség állapotát, az agy szerves károsodása okozza, nevezetesen érrendszeri megbetegedések, a központi idegrendszer sérülései, tályogok, agydaganatok, craniocerebrális sérülések, szifilisz, intoxikációk, anyagcsere-rendellenességek, encephalitis és görcsrohamokkal járó betegségek. Gyakran fordul elő szenilis és óvodai korban. Enyhébb formában a betegség a következő tünetekkel rendelkezik: gyengeség, érzelmi labilitás, fokozott kimerültség, a figyelem instabilitása. Súlyos formái közé tartozik a szellemi hanyatlás, amely demenciához vezet.
HKZ (HiperKinetikus Zavar) esetében megfigyelhető a kitartás hiánya a kognitív részvételt igénylő tevékenységekben, a csapongásra való hajlam és a rendezetlen, túlzott mértékű aktivitás. A gyermek általában nyugtalan, könnyen szenved balesetet. Az iskolai szabályokat gyakran megsértheti, de mindezt nem tudatosan, hanem önkéntelenül teszi. A problémát az idegrendszer csökkent terhelhetősége, vagy az idegrendszeri érés lassabb lefolyása okozza. Észlelhető tünetek: A gyermek érzékenyebben reagál meteorológiai változásokra, fáradékonyabb az átlagnál, nehezebben tűri a zajokat, nehezen viseli el a várakozást, türelmetlen. Az átlagosnál fáradékonyabb, gyakran igényli a pihenést, szünetet, egyedüllétet.
MCD (Minimal Brain Dysfunction) A minimális agyi diszfunkció egyfajta tanulási és viselkedési zavar, ami az idegrendszer működésének gyengülése miatt következik be. Összetett, többrétű tünetegyüttes, leggyakrabban öröklött idegrendszeri probléma. Kialakulását befolyásolhatja a problémákkal járó terhesség (az anya egészségi és lelkiállapota), a szülés nehézségei, különböző egészségügyi problémák következményei – pl. kora gyermekkorban jelentkező, magas láz; ájulással járó fejsérülés. Leggyakoribb tünetek lehetnek: összpontosítási nehézségek, figyelemzavar, hiperaktivitás (ADH) vagy éppen ellenkezőleg, hipoaktivitás, viselkedészavarok – impulzivitás és agresszió, érzelemkitörések; motorikus zavarok, koordinálatlan mozgás, tanulási zavarok a minimális agyi diszfunkció különböző kombinációi következtében; diszlexia = olvasási zavar, diszortográfia = helyesírási zavar; diszgráfia = írászavar; diszkalkulia = számolászavar.
De mi is az a figyelem, aminek zavarairól, rendellenességeiről beszélünk?
„A figyelem az, ami a lehetséges és elérhető több millió információegységből kiválasztja a lényegeseket, az emlékezetből pedig az esemény kiértékeléséhez szükséges utalásokat és emlékeket eleveníti fel, hogy aztán meghozhassa a szükséges döntést.”[i]
Magát a figyelmet is tehát – teljesen normális módon – minden embernél hasonló tényezők befolyásolják, de ennek minősége erősen függ
- az életkortól
- a személy belső pszichés struktúrájától
- a mentális állapotától
- az információval kapcsolatos motivációtól (érdeklődés, szükséglet)
- az előzetes ismeretektől, tapasztalatoktól és az információ tulajdonságaitól
- újszerűség, váratlan bekövetkezés
is.
A minőségi tényezőkön túl külső és belső tényezőket is megkülönböztethetünk:
- a napszak
- a testi és pszichés állapot
- az életmód rendszeressége (táplálkozás, alvásigény kielégítettsége, fáradékonyság)
- a tanulási helyzetben közölt információ érdekessége, újszerűsége
- a tanóra üteme
- a pedagógus eszköztára a figyelem fenntartására.
Figyelmünket jellemzi még, hogy mennyire tudunk koncentrálni tartósan egy bizonyos tevékenységre, ingerre és ezt tartósan, hosszú ideig, kellő erősséggel tesszük –e ? Nehezen megállapítható a figyelem erőssége. Ha valakit olvasni látunk, nem tudhatjuk, hogy valóban érti és figyelemmel követi-e a szöveget vagy elréved és egész máshol járnak a gondolatai. A terjedelem azt mutatja, hogy pl. egy adott pillanatban mennyi új ingert tudunk érzékelni, a tartósság pedig azt, hogy mennyi ideig vagyunk képesek figyelmünket egy tárgyra, jelenségre fókuszálni.
A megszokás csökkenti figyelmünket, idegrendszerünk így is készül az újabb, ismeretlen, ingerek befogadására és osztályozására. Képesek vagyunk figyelmünket megosztani két – esetleg több – dolog között, de ebben az esetben az egyik tevékenység már automatikus tevékenység. Képesek vagyunk átvitelre is, figyelmünket szándékos vagy spontán módon más-más fókuszba helyezni.
Milyen az iskolások figyelme?
Az iskolás gyermekek esetében egy rövid, önkéntelen és egy tartós, önkényesen ellenőrizhető figyelem figyelhető meg. A gyermekek elsajátítják a szelektív figyelem képességét, ebben az életkorban a csecsemőkkel és a kisgyermekekkel ellentétben egyre inkább megoszthatják a figyelmet, és még monoton tevékenységek során is fenntartják azt.
A koncentráció időtartama növekszik iskoláskorban, de ez a növekedés mindig az adott helyzettől és feltételektől függ. Az is megfigyelhető, hogy a kisgyermekekkel ellentétben az iskolások kevésbé hajlamosak a megszakításokra, és egyre inkább figyelmen kívül hagyhatják a feladat szempontjából nem fontos információkat, képesek jobban és hosszabb ideig szelektálni és fókuszálni. Erre a tulajdonságukra az iskolai mindennapokban nagy szükségük van. Az iskolás egyre inkább eléri az önkontrollt a figyelme felett, az ingereken keresztüli külső kontroll belső folyamatok révén válik kontrollálttá. Ezen fejlődési lépések mellett a verbális gondolkodás és a belső nyelv is kialakul.
Mivel segíthet a szülő?
- Figyeljünk oda az étrendre: Kerülendő a cukor, az édességek, a koffeintartalmú italok, a csokoládé és a kakaó, valamint az instant, tartósított, illetve kémiailag kezelt élelmiszerek és italok fogyasztása. A gyermek étrendjét javasolt kiegészíteni megfelelő minőségű ásványi anyagokkal, nyomelemekkel, vitaminokkal és telítetlen (ómega-3) zsírsavakkal.
- Gyógyszeres kezelés – pszichiáter által előírt, irányított módon, indokolt esetben
- Pedagógiai, pszichológiai kezelés: a tünetek enyhítésben és a magatartási, tanulási zavarok enyhítésében, javításában segítenek. Javítják az önfegyelmet, erősítik, fejlesztik a figyelmet. Napirend, hetirend, életvitel megfelelő kialakítása. Olyan állandó és biztonságos keretek kialakítása, melyek támogatják a gyerekek életét.
- Mozgásterápiás módszerek, melyek az Egyensúlyházban is elérhetők: Komplex Mozgáserápia - KMT, Csoportos Kognitív Fejlesztés, Stresszoldó (csoportos és egyéni gyerekcoaching), tanulási coaching, izomkontroll. „A tanulási nehézségek kialakulásában az esetek 70%-ában szerepet játszik az idegrendszer alulszervezettsége, részleges éretlensége, esetleg sérülése. Meghatározott mozgásformákkal az idegrendszer más és más területeit stimulálhatjuk, ezen keresztül pedig jelentős javulást érhetünk el a tanulási nehézségek oldásában. Ahogy a mozgáson keresztül az idegrendszer ledolgozza deficitjeit, úgy javul a korábban tanulási zavarokkal küzdő gyermek iskolai teljesítménye.”[ii]
- Szülők támogatása, tájékoztatás, oktatása
Felhasznált irodalom:
[i] Csíkszentmihályi Mihály: Flow; Az áramlat : A tökéletes élmény pszichológiája; Budapest, Akadémiai Kiadó, 2010. p.56
Dr Mersich Beatrix SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Budapest 2017.09.26. SE – Klinikai Pszichológiai Tanszék Klinikai szakpszichológus képzés: A percepció és figyelem zavarai https://semmelweis.hu/klinikai-pszichologia/files/2012/06/A-percepci%C3%B3-%C3%A9s-a-figyelem-Merschich-2017.pdf
Szücs Marianna : A hiperkinetikus zavarokkal küzdő gyermeket nevelő szülők problémái
http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/A_pedaggiai_diagnosztika_elmleti_s_gyakorlati_tartalmi_megjtsaV2/91_a_figyelem_fogalma.html, https://www.grin.com/document/7784, https://www.adhdkozpont.hu/az-adhd-rol/ ,Szücs Marianna : A hiperkinetikus zavarokkal küzdő gyermeket nevelő szülők problémái, https://ofi.oh.gov.hu/tudastar/hiperkinetikus, https://www.srpszkk.hu/tamop412b/sni_tanulok/kros_hiperkinetikus_vagy_kros_aktivitszavar.html, https://www.natursziget.com/hirdetes/20120625-tanulasi-es-viselkedesi-zavarok, https://hu.wikipedia.org/wiki/Figyelemhi%C3%A1nyos_hiperaktivit%C3%A1s-zavar
[ii] Kulcsár Mihályné: A tanulás öröm is lehet https://web.archive.org/web/20070522151313/http://www.tanulasinehezsegek.hu/mozg.html