Iskolaérettség

A gyermekek testi, lelki fejlődése érdekében rendkívül fontos, hogy éretten kerüljenek iskolába. Ha ez nem így történik, akkor szenvedéssé és kudarccá válik az iskolakezdés mind a gyermek, mind a szülő számára. Az érettség nemcsak azt jelenti, hogy értelmi képességei fejlettek, mert az iskolaérettség sokkal árnyaltabb, összetettebb problémakört takar, hiszen a biológiai értettség, a szociális értettség, de kis mértékben a szociokulturális háttér is meghatározó lehet.

Testi fejlettség és értelmi képességek

Testi fejlettség területén a testsúly és magasság mértéke meghatározó. Egy hat éves gyermek magassága átlagosan 120 – 130 cm, testsúlya 20 – 22 kg. Ezek az értékek persze mindkét irányban változhatnak kis mértékben. Természetesen a szülő testmérete is támpont lehet. A fogváltás folyamatának elindulása is az idegrendszer érettségére utal, ahogy az egészséges, ép érzékszervek is az iskolaérettség alapvető mutatói. A magfelelő hallás és látás alapfeltételei az írás, olvasás elsajátításának is.

Tekintsünk át néhány tevékenységet, készséget és képességet, melyek iránymutatók lehetnek az iskolaérettség megállapítása során.

Mozgás

Elemi mozgások: a jellegzetes humán mozgásmintázatok valamennyi formája a születéstől kezdve elemi formában jelen van, és bizonyos helyzetekben mindegyik aktiválható. Kiváltásukhoz speciális ingerre van szükség, ami speciális gyakorlatot és szakember segítségét feltételezi. Információkat ad a mozgásfejlődés folyamatáról, az eltérésekkel kapcsolatos tényezőkről. A diagnosztikus folyamatban előjelző szerepük van. Kiemelkedő tényezők lehetnek az iskolaértettség megállapítása során. Nagymozgások vagy alapmozgások: gurulás, kúszás, mászás, járás, futás, ugrás, dobás, kapás. Ezek megfelelő fejlettsége az alapja a finommozgások fejlődésének. Finommozgások: példaként: az óvodás gyermek be tudja kötni a cipőjét, tud háromszöget rajzolni, képes ollóval vágni, emberrajzán legalább 10 testrész látható.

Kellően fejlett egyensúlyérzék, mely minden mozgás és a kellően érett, jól működő idegrendszer alapja. Az egyensúlyérzék bizonytalansága bizonyos idegrendszeri rendellenességre utal, ami maga után vonhatja a tanulási nehézséget, figyelemkoncentrációs problémát, magatartási zavart. A testséma – testtudat szintén vizsgálandó és központi terület. Egy vizsgálat során megfigyelhetjük, hogy kialakult –e már a főbb testrészek ismerete illetve a kisebb jól látható testrészeké, ahogy a nagyobb nem látható testrészek, ami például a szív. A gyermek saját magához (is) méri a világot, ha ez az ismeret hiányos, pontatlan, szintén zavarokat okozhat a későbbiekben.

A testkép vizsgálata során megfigyeljük, hogy érzékeli és értékeli magát a kisgyermek. Térirányok ismerete és a térbeli tájékozódás zavara, nem kellő biztossága bizonytalanságot, magatartási zavart okozhat. Az olvasás, írás tanulása során a fent, lent, jobb, bal irányok ismerete a betűk megkülönböztetése, de az írás olvasás irányának elsajátítása során is problémát jelenthet. A dominancia /kéz:beszéd, láb:számolás, szem:olvasás, fül:beszédhallás/ akkor hibátlan, ha azonos oldalra esik.

Szem-kéz koordináltság zavara, vagy nem kellő fejlettsége azolvasás, írás tanulását nehezíti, hiszen vonalrendszerbe kell majd elhelyezni a betűket. A gyermek akkor tud a vonalközben, megfelelő szinten írni, ha a szemével úgy tudja követni a keze mozgását, hogy közben nem a kezére, hanem a leírt szövegre néz. Reprodukáló képesség, mely a térben, síkban való másolás, utánzást jelenti ebben az életkorban és az iskolai feladatok megoldását nehezíti. Szükséges, hogy a gyermek le tudja utánozni, másolni a látott mozdulatot, térbeli konstrukciót vagy síkban alkotott mintát. Ennek hiányában képtelen lesz önállóan dolgozni. Az írás térben és időben meghatározott rend, szabály szerint alkotott sor. A térben és időben való soralkotási képesség nélkül lehetetlen az írás, olvasás tanulása. A vizuális és auditív észlelés, figyelem, emlékezet megfelelő szintű megléte mind a sikeres iskolai tevékenységek alapját képzik

Kiemelt területek még: Szociális készség, általános tájékozottság, beszédkészség, problémamegoldó gondolkodás, feladattartás, feladattudat, kudarctűrő képesség, felnőttekhez, társaikhoz való viszony, pszichés érettség.

A felsorolt alapképességek megléte szükséges ahhoz, hogy az iskolai tanulás folyamata örömteli és akadálymentes legyen a gyermekek számára. Egy-egy képesség fejletlensége még nem teszi lehetetlenné a tanulást, de kisebb- nagyobb galibát már okozhatnak. Ha több területen mutat gyengébb teljesítményt a gyermek, felmerül az iskolaéretlenség gyanúja.

Ami azonban a legfontosabb! Ne ijedjünk meg, ne méricskéljük gyerekünket minden pillanatban! Ha bizonytalanok vagyunk, forduljunk szakemberhez!
Egyenesúlyház

Mit tudunk tenni szülőként? Hogyan tudunk mi, magunk segíteni? Mit lehet tenni?

Szülőként mindannyian szeretnénk, hogy gyermekünknek valóban egészséges és önfeledt gyermekkora legyen.

Gondoskodjunk arról, hogy gyermekünk számára legyenek egyértelműen meghatározott határok és szolgáljunk erkölcsi mintával!

Állítsunk fel korlátokat, közben ne feledjük: mi a gyermekeink szülei és nem barátai vagyunk. A korlátok biztonságot adnak, olyan kereteket jelentenek, melyek közt gyermekünk nyugodtan, biztonságban, játszhat, pihenhet, fejlődhet. Alakítsunk ki számára mindennapos szokásrendet, időrendet. Nagyon fontos a szeretetteljes következetesség!

Tanítsuk meg gyermekünket kezet fogni, helyet átadni, megosztani valamit, együtt érezni, illetve megfelelően viselkedni az asztalnál, vagy beszélgetés közben. Ne feledjük, mi is MINTÁK vagyunk!Viselkedésünkkel tanítjuk meg aelnőttekhez, társaikhoz való viszonyulást!

Gondoskodjunk a megfelelő mennyiségű szabadban eltöltött aktív mozgás az egészséges fejlődés alapköve.

Naponta legalább egy órát töltsünk a természetben vagy a szabad levegőn. A kirándulás, szabad mozgások a testi, lelki feltöltődés mellett segíti: a mozgás, a testséma, a térirányok, a térbeli tájékozódás, a dominancia, a szem-kéz koordináltságának fejlődésében. Részletesebben olvashatnak a mozgás szerepéről a KMT Akadémia Neuropedagógia című folyóiratában itt.

Legyen tarsolyunkban kreatív játék, a közös, önfeledt szabadidő eltöltése. Rendes, asztali játékokkal játsszon az óvodás gyermek (is). Segít a számfogalom, szabálykövetés, kudarctűrő képesség, logikai gondolkodás, memória fejlődésében. Kooperatív játékok. Reprodukáló képesség Soralkotás, sorritmus folytatása Vizuális és auditív észlelés, figyelem, emlékezet.

Milyen játékokat ajánlunk? Ablak-játék, jenga, lego, puzzle, memória, hangjátékok, zörej, robot nyelv, versek, mondókák mind- mind hozzásegítik gyermekünket az egészséges fejlődéshez.

Felelősség

Minden napra kapjon a gyerkőc valamilyen feladatot, például: beágyazás, a játékok összeszedése játék után, kiteregetés, táskák elrendezése, megterítés stb. Tanítsuk meg a gyermekünknek a felelősségtudatot és az önállóságot. A kis sikertelenségektől ne védjük meg őket. Ezzel megtanítjuk megbirkózni a nehézségekkel, leküzdeni az akadályokat. Fejlődik a feladattartás, a feladattudat! Lehet és szabad is hibázni!

Megfelelő mennyiségű és minőségű alvás

Minden nap ugyanabban az időben feküdjön le a gyermek, és tiltsuk meg neki, hogy az ágyba vigye a különböző eszközöket, tárgyakat. Az alvás kiemelt szerepet játszik a testi és lelki regenerálódásban.A nyugodt, pihentető alvás, kisgyermeknél 10 óra is lehet, támogatjaaz idegrendszer fejlődését, az élmények, fájdalmak feldolgozását, a tanulást, raktározást. Lefekvés előtt nagyon fontos a szülői MESEOLVASÁS: A nap kiemelt lezárási rituáléja, miközben főszerepben a nyelvi és fejlődés, a szókincs, és a szülő gyermek közti lelki kapcsolat

Legyünk érzelmileg elérhető, megközelíthető szülők

Legyünk ne csak fizikálisan, de emocionálisan is elérhetőek gyermekünk számára. Tanítsuk meg gyermekünknek, mik is azok a szociális készségek. Tartsunk gyermekünkkel érzelmi kapcsolatot: nevessünk rá, pusziljuk meg, csiklandozzuk meg, olvassunk neki, táncoljunk vele, ugráljunk vele, kússzunk-másszunk együtt! Nem csak az iskolaérettség miatt fontos a minőségi együtt töltött idő, a beszélgetés. Fejlődik ezáltal a beszédkészség, figyelem, emlékezet, általános tájékozottság. Az igazi érdeklődés gyermekünk iránt a legfontosabb támasz és lelki, idegrendszeri fejlődésének alapköve.

Néhány szó az iskola kiválasztásáról: Fontos, hogy mi szülők mit tartunk jónak. Az lesz hiteles. Olyan tanítót válasszunk, akiben megbízunk. Ne fenyegessünk az iskolával, bátorítsuk, ezáltal oldódik a feszültsége. Fontos, hogy ismerjük gyermekünket, képességeiket és el tudjuk fogadni őket olyannak, amilyenek.  Ne a saját elvárásaink vezéreljenek.
Egyensúlyház

Forrásaink:

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2009-0007_motoros_kepessegek_fejlesztesenek_modszertana/TANANYAG/03_2.html

Ligetfalvi Tímea: Előadás az iskolaérettségről

Kulcsár Mihályné: https://www.tanulasinehezsegek.hu/problemacsoportok/iskolaerettseg

Kulcsár György: Óvodából iskolába – Miért nem boldogulnak később a jó tanulók? – Előadásvázlat